Mellplasztika

A mellplasztika nem egy új keletű dolog. Manapság mindenhol ezt látni, filmekben, bulvárlapokban, reklámokban, és plakátokon. Mindenhol az átlagosnál kicsivel nagyobb, formásabb, és csinosabb melleket láthatjuk. Mielőtt még ez a szekér el nem gurult volna, a nők kisebb része fordult plasztikai sebészhez, hogy mellkorrekciós műtétet végeztessen el. Ezeknek több fajtája is van.

Mellnagyobbítás

Ezek közül a legelterjedtebb a mellnagyobbítás, mely kérdéses, hogy a páciens valóban saját magáért vállalja-e a műtétet, és ha nem, akkor megéri-e. Emellett van mell kicsinyítés is, és létezik mell-újjáalakítás is. A nők 90%-ánál fordul elő az az eset, mikor az egyik mell kisebb, mint a másik, természetesen ez nem jelent óriási, szembetűnő különbséget, ám vannak drasztikus esetek, mely helyzeteknél érthető a személy igénye. Két igen ismert szindróma létezik, az egyik az Amazon szindróma, a másik a Poland. Az elsőt könnyű megjegyezni, mivel régen az amazonok levágták egyik mellüket, hogy az ne zavarja, akadályozza őket nyilazás közben. Ez esetben a mai nőnél születéstől fogva hiányoznak az egyik mellnél a mellmirigyek, melytől igen groteszk formákat is ölthet az. A Poland szindrómánál pedig szintén születési rendellenességről beszélünk, ugyanis a mell és karrégiók rendellenesen fejlődtek ki, és hiányoznak a mellmirigyek, és a széles mellizom.

Mellplasztika leírása

A kezdeti időkben a fenékből vettek ki zsírszöveteket, melyeket beültettek. Ám ez nem bizonyult megfelelőnek, ugyanis a beültetett zsírszövetek idővel megkeményedtek, és cisztává alakultak, mely következtében újra megkellett nyitni a már beforrt sebet, és kikellett venni a cisztát. A mai körülmények között viszont már a plasztikai sebészek szilikonnal dolgoznak, melynek mutatói sokkal jobbnak bizonyultak, ám ennek is vannak hátrányai, így mindenképp jól átkell gondolni ezt a lépést.
Most kicsit magáról az eljárásról. Mellmegnagyobbítás esetében a betétet (szilikont) vagy az izmok alá, vagy az izmok, és a mirigyek közé helyezik. A nagyon kicsi, mondhatni petyhüdt mellnél az izmok, és a mirigyek közé helyezik, ugyanis ezzel sokkal jobban fellehet emelni a mellett. Ha viszont kicsi, ám feszes mellről van szó, akkor a betétet a széles mellizmok alá helyezik, így ezzel az eljárással sokkal teltebbnek hatnak, és így esztétikailag sokkal jobb eredményt lehet elérni. A betétet háromféle képen lehet behelyezni. Ezek közül a legkedveltebb, és ezért is legelterjedtebb, mikor a mell alatt egy 4 illetve 5 centiméteres hosszúságú vágást ejtenek. Ez a páciensnek és az orvosnak is egyaránt jó. Mivel a sebész jól belátja a területet, ahol dolgozik, és a vérzés is könnyen elállítható, illetve a továbbiakban a páciensnek sem kell aggódnia, hogy a heg látszódni fog, mivel a mell alatt van a vágás. A  második eljárás következtében a bimbóudvar körül végeznek vágást. Ami a gyakorlott kéznek nem okoz problémát, és szintén nem feltűnő, azonban gyakran kellemetlenségeket tud okozni a páciensnek, melyek azonban 6 hónapon belül teljesen megszűnnek. Ilyenkor az operálandó területet nehezebb belátni, de teljességgel jól lehet kezelni. A legkevésbé feltűnő vágást pedig a hónaljban lehet elvégezni. Azonban innen nagyon nehéz elérni az operálandó területet, és az esetleges komplikációk, illetve a vérzés csillapítása is sokkal nehezebb feladat.

Mellplasztika veszélyei

A szilikonos mellimplantátum igen biztonságos módszer, ám ennek is vannak hátrányai, mellékhatásai. Az első negatívum mindjárt, hogyha a továbbiakban bármilyen változtatást szeretnénk, vagy bármiféle probléma lép fel, az elkövetkezendőkben, újra szike alá kell feküdnünk, így az első műtét magával vonzza a következőt, és talán az azt követőt is. Az esetek 30%-ánál előszokott fordulni a kapszulafibrózis. Ez, a test eddig ismeretlen védelmi mechanizmusa az idegen anyaggal szemben. Ilyenkor a szilikon betét körül kis kapszulák képződnek, termelődnek nagy számban. Ez megmutatkozhat a könnyen kitapintható kis keményedések formájában, de az egészen groteszk formák, képződmények is kialakulhatnak. Ezen képződmények az esetek 80%-ánál a műtétet követő első évben kifejlődnek. Ilyenkor kell végrehajtani még egy műtétet, mely szintén nem biztosítja, hogy nem újul ki a probléma. Kis számban fordul csupán csak elő, hogy az elkövetkezendőkben bármilyen korlátozások kísérik végig a páciens életét. Drasztikus eseteknél a szoptatás lehetetlenné válik. Nem kell félni a ráktól sem, mivel nem erősítették meg, rizikófaktor lenne, sőt a mellimplantátumot magukban hordók közül kevesebben lettek mellrákosak, mint azon társaik, kik nem végeztettek el ilyen műtétet. Rengetek eset, műtéti forma, és eljárás létezik a mellplasztikát övezően, melyről igen sokat lehetne írni, ám a legfontosabb, hogy csak indokolt esetben érdemes átesni, mivel egy drágább orvosnál akkor fél millió forintot is elkérhetnek egy műtétért, természetesen ez függ a rizikófaktoroktól, a műtét bonyolultságától stb.