Plasztikai sebészet kontra természetesség

Plasztikai sebészeti műtéteket több okból lehet igénybevenni:

• betegségek esetén,
• korrekciók esetén,
• balesetek esetén.

A fentebb jelzett esetekben az a közös, hogy gyakorlatilag a plasztikai beavatkozás célja csak az, hogy a páciens visszanyerjen egy normális kinézetet.

De kik veszik igénybe még a plasztikai műtéteket?

• akik úgy gondolják, hogy nem elég nagy a mellük, nem elég formás a fenekük, túl sok a zsír a hasukon vagy egyéb testrészükön, összegezve tehát, akik szexisebbek akarnak lenni.
• akik önbizalomhiányuk miatt testi adottságaikra panaszkodva, szintén szexisebbek akarnak lenni.
• testi komfortzóna kielégítése végett.
• párjuk állandó noszogatása végett.
• munkájuk miatt (pornóipar).
• nemi identitás váltás esetén.

Összegezve tehát elmondható, hogy a többség azért veszi igénybe a plasztikai műtéteket, mert a normálisnál vagy átlagosnál magasabb szintű vágyait akarja vele kielégíteni, tehát ez már nem tartozik a természetesség kategóriájába.

Mi is a természetesség? A természetesség egy olyan állapot, ami éppen annyi amennyire szüksége van egy embernek a normális túléléshez, se több - se kevesebb. Tehát a természetes kinézet egy olyan állapot, ahol objektíven megállapítható, hogy mindene megvan, és akkora amekkorát úgymond a sors adott neki és ezzel kell együtt élnie, és az illető tud is együtt élni ezzel az állapottal.

Magasabb szintű vágyak esetén elvégzett plasztikai műtétek esetén beszélhetünk arról, hogy az egyén nem tud együttélni természetes állapotával, és egyfajta különcségből, kirívásból másképp akar kinézni. Általános elmondható, hogy azok akik extrább vágyaikat akarják kielégíteni a plasztikai műtétek esetében azoknál észrevehető, hogy a mellüket még az átlagosnál is nagyobbra kérik, a szájplasztika esetén pedig még meghaladja az esztétikusat is, stb.

Természetesen a plasztikai beavatkozások sok nő vagy férfi esetében életeket is menthet, mert ha pl. van egy nő akinek a mellmérete vetekszik egy óvodáséval, ott valóban szükség van egy beavatkozásra, ha az illető nő nem tud ezzel együtt élni, nem tud magának párt találni, stb. Tehát ha valaki természetes mivoltában kinézete tekintetében jóval a természetes alatt vagy felett van és ez nehezíti az életét, és nem tud ezzel az állapotával együtt természetesen, kiegyensúlyozattan élni, akkor igenis indokolt egy plasztikai sebészeti beavatkozás, de csak akkor ha ez az illetőnél már komoly életmeneti zavarokat okoz.

 

Visszatérve azon emberekre akik csak extra igényeiket akarják kielégíteni a plasztikai műtétekkel komolyan beleszólnak az élet természetes menetébe, vagy a tv-t néző, plazak-ba járó fiatalok gondolatait, elképzeléseiket az életről. A férfiakról nem is beszélve, hiszen ezzel a férfiakat is összezavarják, mivel a férfiak is szeretik a szexis nőket, és ezzel a nem természetes hivalkodó magatartással azon nők, akik már túlságos méretekkel láttatják el magukat, a férfiak képzeletét, vágyait elvonják az úgymond természetes méretekkel ellátott hölgyekétől.

Végezetül elmondható, hogy azon nők akik már rendelkeznek normális testi adottságokkal és azok nincsenek kórosan elváltozva, de ettől függetlenül mégis plasztikai műtétek alá vetik magukat, hogy egy átlagos méretnél jóval nagyobb legyen nekik, azok igenis több szempontból káros hatással vannak az egész társadalomra, sőt ami a legrosszabb még saját pszichéjükre, életükre is.